Hogyan szaunázzunk

 
Tegnap délután Kápmegyeren voltunk az Aquaparkban egy kicsit pancsolni. A hely egész jó, bár az ár/érték aránnyal nem vagyok teljesen elégedett. Nagyon tetszett a dekoráció, meglepő volt, hogy a páratartalom mennyire alacsony odabent ahhoz képest, hogy mindenhol medencék vannak. Nem vittem be fényképezőgépet, de biztos vagyok benne, hogy itt nem párásodott volna be azonnal a lencse, mint más zárt fürdőkben, ahol próbálkoztam. Különösen jó megoldás, hogy a belépéskor kapott órák segítségével odabent lehet pénz nélkül fogyasztani és extra szolgáltatásokat igénybe venni és ezeket csak kifelé jövet kell kifizetni. Az szerintem ma már alap, hogy nem a kabinosért kell kiabálni, hogy nyissa-zárja a szekrényt, hanem ez is az órával működik.
Kevésbé tetszett, hogy több csúszda és pl. a szörf medence is zárva volt, enni pedig inkább csak a salátákat és a friss gyümölcsöt ajánlom. A "frissensült" csak melegen tartott grillkaja, órákkal korábban elkészült már. Az adag viszont kiadós, de az áron itt is lehetne még bőven faragni: 650 egy csapolt Dreher, 350 a 0.5l-es ásványvíz és kb. 1350-ből jött ki egy rántott pulykacsík hasábbal.

De térjünk vissza a szauna-komplexumra. Az Aquaworldön belül ez egy külön részleg, külön fizetni kell a használatáért. 800 forintot húznak le a karórán belépéskor, de ezért egész nap lehet ki-bejárni. Többféle izzasztó (és fagyasztó) kamra közül lehet választani, van gőzkamra, sókamra, merülőmedence és egy csomó zuhany is, no meg a szokásos pihenőhelyiségek. Nem vagyok egy nagy szaunába járó, illetve de: ha fürdőbe megyek, soha nem hagyom ki és otthon is van egy mobil infraszaunánk, viszont Csongi születése óta nem járunk sokat fürdőbe és az infrát sem használjuk már olyan lelkesen, mint azt megérdemelné. Más a hangulata, mint egy igazi (infra)szaunának, ami számomra csakis fürdőben lehet elhelyezve. :)

Bár nem vagyok nagy szaunás, pár dolgot már megtanultam és mivel úton-útfélen azt tapasztalom, hogy ismerőseim még ennyit sem tudnak, itt az ideje, hogy legalább az én tudásomat megosszam ebben a témában. Ez nem lesz egy tudományos értekezés a wellnessről, mert azt majd a neten kerestek magatoknak.

Mire jó a szauna?
Én elsősorban edzésre használom. Edzi a bőrt, a szívet, a vérkeringést. A szauna utáni merülés edzi a lelket és gyakoroltatja a tudatos légzést. Ezen kívül az izzadás révén segít méregteleníteni, hiszen az izzadtság a vizelethez hasonlóan sok méreganyagot távolít el a szervezetből. Erősíti az immunrendszert is, de mondjuk arra a sima váltózuhany is megfelelne.

Mire nem jó a szauna?
Pl. bátorságpróbának. Sok hülye azzal szórakozik, hogy ki bírja odabent tovább. A legutóbb egy finn és egy orosz versenyzett ebben, hivatalos körülmények között. Asszem mindkettő kórházban kötött ki és az egyik meg is halt. Gratulálok, Darwin-díjat nekik. A rendkívül alacsony páratartalom és a nagy meleg leterheli a szervezetet, ezért természetesen lehet erőpróbának használni, de minek?
A közhiedelemmel ellentétben nem jó arra sem, hogy itt éld ki a szexuális vágyaidat. Bár való igaz, hogy sok szaunában lehet meztelenkedni és még olyan is előfordul, hogy u.n. szép és kívánatos emberek is szaunáznak, (persze ízlések és pofonok) de itt még a fiatal szépségek is kivörösödnek és elpillednek, arról meg nem is beszélnék, hogy milyen megerőltető a 80-100 fokban bármilyen fizikai "munka". Gy.k.: a pornófilmekben a szaunajeleneteket kikapcsolt, szobahőmérsékletnél alig melegebb (esetleg infra, vagy bio) szaunákban veszik fel. :)

Hogyan illik szaunázni?
1. szabály: a szaunába zuhanyzás után, tisztán és szárazon megyünk be.
Tehát ne csöpögjön rólad a víz, amikor bemész és ne a dezodorod szagával leplezd az izzadtságszagod. A víz akkor csöpögjön rólad, amikor kijössz. Ha vizes bőrrel mész be, akkor eleve később kezdesz izzadni, hiszen először az párolog le rólad, amiben bementél. Az izzadságot a szervezeted azért engedi a bőrödre, hogy párolgása közben hűtse azt. Minél szárazabbra törlöd a bőröd, annál jobban fogsz izzadni és a szaunában ez a lényeg.

2. szabály: törölközőn ülünk és lehetőleg a lábunkat is arra tesszük.
Bár természetes dolog, hogy a szaunában izzadunk, senki nem szeret más izzadságában ülni, vagy állni. Azt a poént meg felejtsd el, hogy a kezeddel lehúzott izzadtságot rádobod a szaunakövekre. Taplóság.
Minden normális szaunában lehet kapni szaunakendőt. Sajnos az Aquaworld-ben ezért külön fizetni kell, ezért nem csodálkoztam, hogy alig élt ezzel a közönség. 800 forint után még 200 nem sok, de pofátlanság. Én tudtam, hogy szaunázni fogok, ezért vittem magammal külön emiatt egy törölközőt. A törcsi/kendő felszívja a lecsorgó izzadtságot, így nem kell másnak abba ülnie, amit otthagytál. Ne feledd: az izzadtság tulajdonképpen hígított vizelet. Te szívesen ülnél más pisijébe? A papucsot lehetőleg hagyd kint az ajtó előtt, de semmiképen ne tedd a padra. Más pont oda fog ülni, ha te kimentél.

3. szabály: az ajtót csak rövid időre hagyjuk nyitva
Hányszor láttam már, hogy egy nagyobb társaság egyik tagja kinyitja az ajtót, aztán onnan elkezdi csábítani a többieket, akik még szinte át sem öltöztek, hogy jöjjenek ők is, jó meleg van odabent. A szövegnek kint a helye, a melegnek bent és a kettőt pont a zárt ajtó választja el.

4. szabály: vallás és politika kint marad
Igazából én úgy általában a hangos beszélgetést kint hagynám, legyen az üzlet, nők/pasik, vagy sport. A szauna pihenőhely, sokan relaxálni mennek be. Ne zavarjuk egymást feleslegesen. Arra vannak megfelelőbb helyek.

5. szabály: amíg nem a tied, addig ne te alakítsd a szabályokat
Ha épp nem aromakabint választasz, akkor ne akarj szó nélkül mindenféle illóolajokat locsolni a kövekre. Ugyanez a helyzet a vízzel. Ott a vödör, ott a kanál, de te előbb kérdezd meg a bennlévőket, hogy zavarná-e őket, ha öntenél belőle a kövekre. Emlékszem, egyszer bejött egy pacák, konstatálta, hogy ez hideg, öntött a kövekre, amitől mindenkinek kiégett a tüdeje és ő volt az első, aki 2 perc után kimenekült az általa kreált minipokolból. Nagyon hálásak voltunk neki.

Ennyit az alapvető illemszabályokról és most néhány jótanács, hogy a szaunázás valóban egészséges élmény legyen:
1. Ha nem naponta szaunázol, egyszerre 2-4 körnél többet ne csinálj, de két kör azért legyen meg.
Feleslegesen terheled a szervezeted a tizedik körrel, de egy meg igazából nem ér sokat. Kell a meleg-hideg ciklikusság és az első kör csak bemelegítés.

2. Egy kör ne legyen hosszabb 10-15 percnél.
Ennél többet csak gyakorlott szaunázóként tölts bent. A lényeg igazából az, hogy amikor már rendesen megindult az izzadás és kezd elviselhetetlenné válni a meleg, akkor jöhetsz is ki pihenni. Eleinte előfordul, hogy 5-8 percnél nem tudsz tovább bent lenni. Nem kell erőltetni semmit. Ez is olyasmi, ami gyakorlással fejleszthető.

3. Kell a hűtés, de csak módjával
Ha fiatal és erős a szervezeted, akkor jó(pofa) dolog a merülőmedence, meg a jeges tó, de igazából egy hideg zuhany is megfelel. Ez elsősorban a bőrödnek tesz jót, de a tudatos légzést is lehet jéghideg vízben gyakorolni. Akik ezt nem szeretik, ne aggódjanak. Egy langyosból folyamatosan hűvösre állított hőmérsékletű zuhany kíméletesen, de kb. ugyanezt a hatást éri el.

4. Amennyit bent vagy, legyél annyit kint is
Tehát, ha kemény legény vagy és a forróságból egyből a jeges merülőbe/tóba is veted magad, utána ne rohanj vissza a kamrába, hanem dőlj le egy kicsit odakint, amíg a pulzusod visszaáll egy normál értékre (nem utolsó sorban meg is száradsz). Igyál egy pohár vizet, hogy pótold a kiizzadt folyadékot, beszélgess egy kicsit, vagy csak meditálj egyet. A keringési rendszer edzése épp erről szól: a nyugalom (regenerálódás) és a terhelés váltja egymást. Az utolsó kör után nyugodtan tarts hosszabb pihenőt, ülj be a meleg vízbe, melegedj át rendesen. Itt már akár ihatsz egy sört is, jól fog esni. :)

5. Fekszik, ül, áll, távozik
Ha van rá lehetőséged, odabent feküdj le a padra. Így jobban bírod a meleget, tudsz pihenni és lazítani. Hunyd be a szemed és csak a légzésedre koncentrálj. Ne érezd kényszerítve magad az izzadásra. A nők között sokan vannak, akik jóval később kezdenek izzadni.
Amikor már kezd kényelmetlen lenni a meleg, először ülj föl és maradj is úgy pár percig. Így elkerülheted, hogy felpattanva leesik a vérnyomásod és arccal a kövekre zuhansz kirohanás helyett. Ha erre amúgy is hajlamos vagy, akkor még mielőtt kimész, állj is fel egy percre, mielőtt távozol a kamrából.

És a végére egy fontos tanács:
Nem ciki rosszul lenni a melegtől és nem ciki hamarabb kimenni annál, aki utánad érkezett. Mind mások vagyunk, mások a szokásaink és más a teherbírásunk. Ciki viszont nem szólni, ha segítségre van szükséged és ciki belehalni a büszkeségbe. A szauna alapvetően jó dolog, de mindannyian ismerjük a szólást:
A jóból is megárt a sok.

Kellemes szaunázást!

Két edző

1.
1995-ben kezdtem el aikidot tanulni az egyik leghíresebb és talán azóta is legnagyobb létszámmal működő (bár kettészakadt) klubban. A klub alapítójával nem találkoztam azonnal, a kezdő csoportot egy tanítványára bízta, amíg ő egy külföldi megbízatást töltött a szigetországban, de fél év után hazatért, hogy visszavegye a klub és az edzések vezetését.
Félistenként (de legalább negyed) kezeltük. A technikája laza, dinamikus, könnyed és játékos volt. A stílusa magával ragadó, lelkesítő. Sokat beszélt arról, hogy mennyire fontos, hogy képezzük magunkat, hogy minél többet gyakoroljunk, ne elégedjünk meg a jelenlegi tudásunkkal. Buzdított, járjunk el a szövetség által szervezett rendezvényekre, ahol 2-5 nap alatt lehet annyit fejlődni, mint odahaza 2-5 hónap alatt. És igaza volt. Nagyon hálás vagyok neki ezért azóta is, mert az én jelenlegi hozzáállásomat nagyban határozta meg az, ahogy ő bánt az emberekkel, illetve velem. Külön foglalkozott azokkal, akik hozzáállásukkal bebizonyították, hogy mélyebb tudást akarnak szerezni ebben a harcművészetben és láthatóan értékelte a lelkesedésünket.

A klub és az edzések szerkezete később sokat változott. A klub két részre szakadt. Az egyik részt az alapító ráhagyta legjobb tanítványára (aki engem is kezdett tanítani) ő maga pedig új csapatot indított egy másik helyen.

Én közben már párhuzamosan két helyre jártam edzeni, ezt továbbra is tartottam, majd más híres edzőhöz sodort az élet, miközben folyamatosan fejlődtem. Egy idő után magam is tanítani kezdtem, de a hozzáállásom továbbra sem változott, igyekeztem azt a példát követni és saját tanítványaimnak mutatni, amit az első klubom alapítójától tanultam. Vele a nem kompatibilis időbeosztásunk miatt már egyre ritkábban találkoztam, de szerettem vele dolgozni, mert a technikája semmit nem változott az eltelt időben.

2.
A hétvégén az egyesület, amihez a klubom is tartozik tartott egy rendezvényt, aminek záró eseménye egy vizsga volt a tanítványoknak. Nekem is több emberem tett sikeres vizsgát, nagyon büszke vagyok arra, hogy idáig jutottak és remélem, hogy sikerült nekik átadnom valamit nem csak a tudásomból, de a hozzáállásomon keresztül az aikido és budo szellemiségéből is.

A vizsgát sajnos egy kellemetlen incidens árnyékolta be. Az egyik jelentkező ahelyett, hogy részt vett volna a vizsgát megelőző edzéseken, csak közvetlenül a vizsga előtt érkezett a tatamira. Ez számomra olyan, mintha valaki a maratonnak csak az utolsó 2 kilométerére állna be, hogy a többiekkel együtt ő is átszakíthassa a célszalagot. A budoban nem csak egy előre megbeszélt időpontban és helyszínen kell bizonyítanunk a tudásunk, hanem minden helyen és minden időben. Az ilyen viselkedés tiszteletlenség a többi vizsgázóval szemben, aki végignyomta az egész napot, tiszteletlenség az egész napi edzések vezetőjével szemben, aki ott volt reggeltől a vizsga végéig, tanított, foglalkozott az emberekkel még az utolsó pillanatban is és tiszteletlenség a bizottsággal szemben is, akik átverve érzik magukat azáltal, hogy egy pihent embert kell az egész napi munkától már megfáradtakkal összehasonlítaniuk. Tagja voltam a bizottságnak, aki őt is vizsgáztatta és úgy ültünk le, hogy birtokunkban volt az edzője beleegyezése, hogy az embert ne engedjük a következő fokozatra a viselkedése miatt.
Technikailag nem volt komoly baj vele, de ahogy említettem, nehéz ezt a teljesítményt összehasonlítani valaki máséval, aki korán kelt, végignyomta az egész napot és ezután állt a tatamira vizsgázni.

Az eredményhirdetés után odajött hozzám, hogy tisztelettel magyarázatot kérjen a bukásra. Megmondtam neki, hogy ezt a hozzáállást nem tudtuk tolerálni és remélem, hogy legközelebb az egész programon részt vesz, mert amúgy amit láttam, azzal különösebb gond nem volt. Láthatóan megértette és elnézést kért a viselkedéséért, amit én nagyra értékelek. Őszintén remélem, hogy lesz még alkalmam vizsgáztatni - és megadni neki a következő fokozatot, mert úgy gondolom, megértett valamit, amit eddig nem érthetett és jobb emberré válik általa.

10 perccel később az edzője dühösen hívott oda magához, hogy magyarázatot követeljen a történtekre, mert ő nem adott jóváhagyást arra, hogy a késés miatt megbuktassuk a tanítványát. Különösen úgy, hogy nem teljesített rosszul. Próbáltam megértetni vele, hogy még ha így is van ez annak ellenére, hogy én nem hallottam tőle a beleegyezést, de mi már úgy ültünk le, hogy bírtunk a jóváhagyásával. És ha ez - mint kiderült - nem is igaz, továbbra is úgy gondolom, hogy helyes döntést hoztunk, mivel a többi vizsgázóval szemben lett volna kitolás és rendkívül rossz példa a jövőre nézve, ha ilyen hozzáállással valaki előrébb léphet az úton. Az edző sajnos nem így gondolta. Azt követelte, mutassunk írást arról, hogy a kurzuson is kötelező megjelenni, nem csak a vizsgán. Az emberének pedig fontos dolga volt, meg családja, azért nem tudott jönni az edzésekre.

A budo szabályai márpedig nem írott szabályok. Többen próbálták már összegyűjteni őket, de nincs hivatalos budo kézikönyv. Mégis mindenki, aki ezzel foglalkozik, egyre jobban érti és elfogadja ezeket a szabályokat, ami a kölcsönös tiszteleten, a becsületen és a szüntelen odafigyelésen alapulnak. Ezt megtanulni pedig az oktatók példáján és folyamatos gyakorláson keresztül lehet.
Családom, fontos munkám pedig nekem is van. Aznap hajnali négyig dolgoztam és fél nyolckor már keltem, hogy a fiammal is lehessek az egész napos edzés előtt. Az pedig eszembe nem jutott, hogy a tanítványaimat cserben hagyom és nem veszek részt azon az edzésen, amit tőlük megkövetelek.
Ismét jeleztem, hogy sajnálom, hogy ez a félreértés megtörtént, de a tanítványa maga is elismerte, hogy tiszteletlen volt, ezt nem én adtam a szájába és elfogadta a döntést.

Szó szót követett és végül abban sikerült megegyezni, hogy felőlem, ha meg akarja adni neki a fokozatot, azt megteheti, de rendezzen neki külön vizsgát, mert ez a rendezvénnyel együtt érvényes. Számomra is meglepő volt, hogy az edző ezt elfogadta, elkérte a tanítványnak ki nem adott diplomát és elvitte, hogy külön odaadja neki. Elszomorít a tudat, hogy milyen értéke lesz ennek a diplomának a tanítvány szemében azok után, hogy tudja (és egyszer már el is fogadta), hogy ez alkalommal nem érdemelte ki az előrejutást. Milyen példával fog ez járni a többi tanítvány felé? Csak azt tedd meg és oda gyere, ahol közvetlen hasznod is származik a dologból. Nálam már azok a tanítványok is kiverik a biztosítékot, akik a vizsgákat megelőző hetekben jelennek csak meg és úgy jelentkeznek a következő fokozatra. Az aikido olyan harcművészet, ahol ma már nem lehet egy vizsgán túl magas követelményeket támasztani mindenkivel szemben, mivel itt a férfi együtt vizsgázik a nővel, a fiatal az időssel. Az igazi vizsgát nem itt teszik, hanem a saját klubjukban a mindennapi munkájukkal, és a rendezvényeken, ahol velük együtt edzve megismerhetjük őket és felmérhetjük a tudásukat a korlátaikhoz képest. A hivatalos vizsga csak egy végső esemény, a diplomák átvételét megelőző parádézás a barátok, rokonok előtt. Az viszont nagyon szomorú lenne, ha már ez is egyre kevesebb lenne, ne adj isten lerövidülne az átadásai ceremóniára.

De ami a legjobban elkeserít, az nem ez. Ami a legjobban bánt, hogy ez az edző, az az edző.

Tojás Tóbiás

Képzeljétek, a természet nagyon erős akaratú és ez ma reggel nálunk is megmutatkozott.
Masni, a ficheri tojónk Zsuzsival (aki fiú) él egy röpdében már kb. öt éve. Szándékosan igyekszem olyan körülményeket biztosítani, (illetve nem biztosítani) hogy ne legyen kedvük szaporodni. Pl. odút soha nem raktam fel és a fűzfavesszővel is fukarkodom. Enni úgy adok nekik, hogy mindig legyen előttük valami, de soha ne legyenek látványos bőségben. Lágyat, zöldet szándékosan ritkán kapnak, Laktiferm azért megy és madárlámpájuk is van. A szobában a páratartalom sem ideális, inkább száraz, mint párás a levegő.
És mégis: ma reggel meglepetten találtam egy kis hófehér "kavicsot" a röpde alján és ahogy látom a hasa alján, lesz ott még több is. :)
Kivettem és átvilágítottam, nem látszik magosnak, de a biztonság kedvéért visszatettem.

Igazából még nem döntöttük el, hogy ha lesz köztük magos tojás is, akarunk-e majd fiókát. Most a legfontosabb, hogy Masni egészséges maradjon. Amennyire tudom, egy ilyen esemény eléggé leterheli a tojók szervezetét.

A szakértők segítségét kérem, hogy mire érdemes ilyenkor figyelni? Masni kedve jó, röpködni is szokott. Mészpótló van a kalitban, zöldet, lágyat továbbra sem merek adni, nehogy még több kedvet adjak neki. De ha azt mondják a hozzáértők, hogy fontos, akkor természetesen megy majd.

Majd még írok a fejleményekről és a döntésről is, hogy teszünk-e fel ezek után költődobozt.

Előre is köszi a tanácsokat és elnézést azoktól, akik szerint nem szép dolog visszatartani a természet rendjét. :)