
Bodza már nem kölyök
Originally uploaded by BékiPeti
És mégis sokszor így alszik. :)
A hétvégét a Butokugan harcművészeti központban töltöttük a budapesti Rákóczi úton. Nagyon szépen berendezett hely, érdemes edzésen kívül is felkeresni, nézelődni. Van egy kis múzeumuk, teaház és bár, úgyhogy el lehet ücsörögni egy pohár valami mellett.
Ez jól esett nagyon. Régebben az őszi-téli hónapokban egyszer-kétszer meglátogattuk a Lukácsot, mivel hozzánk az van közel. Szeretem még a lepusztultabb fürdőket is, mert a mozdíthatatlanság, időtlenség érzését keltik. Egy külön világ, saját kultúrával, szokásokkal. Jó figyelni a törzsvendégeket is, mennyire otthon érzik magukat, mintha ott élnék az életüket. Kellene már megint tartani egy áztatós napot.
Megmutattam a srácnak, hol van a faterja, amikor nem otthon játszik vele. Azt mondta, ez unalmasabb. Egyetértek. :)
Bori elvitte Csongit oda, ahol a róla készült képet is csináltam. :)