2010. augusztus 7., szombat

Ne vegyél Androidos mobilt!

Hatásvadász cím, nem igaz? Valóban. Főleg egy olyan embertől, aki már több, mint egy éve Androidos mobilt nyúz. De lássuk szépen sorjában.

Tavaly augusztusban született meg az elhatározás, hogy ideje új mobilt venni és ez volt az az idő, amikor megléptem a telefonról okostelefonra váltást is. Azelőtt nem akartam még PDA-t sem, mert a telefon az telefon, a számítógép meg számítógép. De az idők változnak.

Viszonylag kevés ideig hezitáltam az iPhone fölött, az akkor megjelenő HTC Hero ár/érték arányban nálam bőven verte a szifont, a mögöttük lévő eszmeiségek közti különbség pedig számomra elsöprő volt. Kezdetben a szokásos szerelem, majd néhány hűvösebb élmény, de amúgy semmi komoly csalódás. Hogy akkor miért a cím? Figyelmeztetés. Vigyázz, mert addiktív, nem szabadulsz tőle, még akkor sem, amikor már tudod, hogy ez a világ sem fenékig tejfel.

Lássunk pár konkrétumot.

Az Android a köztudatban maga a szabadság. Nyitott forrás, nyitott platform, komoly fejlesztői közösség és szélesedő körű elterjedtség jellemzi mind a gyártók, mind a felhasználási módok terén. A felhasználó eldöntheti, mennyire komoly vasat engedhet meg magának és hogy ezen a vason mit szeretne használni az Android adta lehetőségek közül. Magyarul: testreszabhatóság. Senki nem mondja meg, hogy honnan telepíthetsz rá alkalmazásokat, vagy médiát, senki nem szabja meg, hogy egy adott funkcionalitást milyen app szolgálhat ki. Akár párhuzamosan használhatok 4-5 féle email klienst, vagy média lejátszót és böngészőből is van, vagy öt különféle fajta. A home screeneket én állítom össze, ha nagyon akarom, még a színekkel is játszhatok és ha kell még az alap launcher felületet is lecserélhetem. Jól hangzik, ugye?

De mi a nyers valóság? A platform és a forrás előbb-utóbb nyitott lesz minden Android verzió kiadása után, de a Cyanogen botrány óta tudjuk, hogy vannak bizonyos alap komponensenek, amiket a Google szeretne magának tartani, így ha valaki egyedi ROM-ot fejleszt, annak ezeket ki kell hagynia belőle. Olyan jelentéktelen alkalmazások ezek, mint a Maps, a Gmail, a Calendar, vagy a Market.

A fejlesztői közösség nagy, de kevés kivétellel nagyon belterjes. A mezei felhasználóknak sokat kell tanulnia, ha az általuk szállított egyedi módosításokat, hack-eket használni akarja. Arról ne is beszéljünk, hogy a gyártók nagy része már nem csak ellenzi, de komoly küzdelmet folytat azért, hogy az egyedi ROM fejlesztők ne tudják feltörni a készülékeiket, azaz ne tudjanak egyedi fejlesztésű ROM-ot telepíteni az általuk megvásárolt készülékekre, néha olyan messzire is elmerészkedve, hogy egy törési kísérlet érzékelésekor használhatatlanná teszi a hardvert.

És akkor lássuk a gyártókat. A HTC a korai Hero tulajdonosok szemében mára teljesen leírta magát. Amikor a telefont megvettem, érdeklődtem a magyarítások iránt és a válaszban nagyon bátor kijelentést tett a Speedshop eladója, amikor azt mondta, a HTC pár hetente ad ki frissítést a mobiljaihoz, 4-6 hét és lesz magyar prediktív szótáram, vagy akár magyar menüm. Nekem elsősorban az előbbi fájt. És fáj azóta is. A Hero anno az Android 1.5-ös verziójával került a piacra és a közösségben köztudott volt, hogy ez a platform még gyerekcipőben jár, de gyorsan fejlődik, sorra jönnek majd ki az újabb és újabb OS verziók. Jöttek is, tavaly őszre az 1.6, majd télre a 2.0 és hirtelen rá a 2.1, majd idén tavasszal már itt is volt az überállesz 2.2. És mit kaptak ebből a Hero tulajok? Az 1.5 után ősszel kijött egy másik 1.5, majd ígéret az 1.6-ra, ami módosult a 2.0-ra és később a 2.1-re és ez is csak mostanában kezd települni a gyári ROM-ot tartalmazó Herokra, szinte egy időben (néhol később), mint a 2.2 frissítés a Desire-re, vagy a Nexus One-ra. Ennél tovább pedig a cég szerint kár álmodni. Hiába bizonyítja a fejlesztői közösség, hogy a 2.2 is könnyedén portolható akár a Herora is, az ő érdekük, hogy az új OS-t az új készülékeken használd, a régit pedig dobd a szemétbe az új csúcsmodell megjelenésekor.

Ez esetleg érthető lenne egy olyan kiforrott platformon, ahol 2-3 évente jön ki egy újabb OS verzió, de ez itt kérem a gyorsan kamaszodó Android, tele pitiáner hiányosságokkal, de folyamatos és rendszeres újításokkal. Az OS fejlődése pedig pont most érkezett olyan szakaszba, ahol a csilli-villi parasztvakítások mellett nagy hangsúly került az optimalizációra is, ami az összes nagyképernyős, érintős mobil általános hiányossága: vagy lassú, vagy gyorsan merül az akksi, vagy pedig lassú és gyorsan merül az akksi. A 2.2 legalább kétszeres gyorsulást és mérhető akkuidő növekedést hozott és ezt kik kapták meg? Azok a készülékek, amik már eleve erősebb procival, több memóriával és nagyobb akkumlátorral kerültek piacra. A Hero pedig megkapta a már csak elkeseredettségből is kivárt 2.1 butított változatát FriendStream és Live Wallpaper nélkül, rendszeresen magától újrainduló Sense-szel és egyéb alkalmazásokkal, kissé lelassítva az eddig sem a villám sebességéről híres Herot, az akkuidőről meg hadd ne beszéljek.

De egy dolgon minden frissítéskor dolgoznak valamit a gyártók: egyre nehezebb root-olni a telefont, azaz - többek között - képessé tenni az egyedi, közösségi fejlesztők által gyakrabban és gyorsabban kiadott, ötletes újításokat tartalmazó ROM-ok telepítésére. Az, hogy a 2.2-ben van pl. App2SD, meg Wifi tethering és hotspot, a korábbi verziókon dolgozó közösségi fejlesztők ötlete nyomán jöhetett létre, talán pont az ő munkájukat felhasználva. Ezek már 1.5-ön is elérhető funkciók voltak - az egyedi ROM-okon.

Ennyit a készülék gyártókról. De ott van a nagy testvér is, a Google. Óriási ötlet volt felkarolni az Android fejlesztést. Ma már mindenki azt hiheti, hogy ők találták ki az egészet, pedig csak szokás szerint jókor vásároltak be jó helyen. Sejthették, hogy ha nem lépnek, ez a csónak elmegy mellettük és mire eléjük kerül, már óceánjáróvá dagad. De felkarolták és feltehetően tettek azért is, hogy ne maradjon a kezdeti sufnitunning szintjén. Például kitalálták a Market-et. iPhone tulajok már ismerik a saját változatukat AppStore néven, hiszen hivatalosan csak ott tudnak új alkalmazásokat szerezni. Az ötlet jó, mert katalogizált formában segít összekötni a fejlesztőket a felhasználókkal, lehet visszajelzést adni és a pénzügyi folyamatok is biztonságosabbak, egyszerűbbek, mint ha minden fejlesztő saját webshop-ot üzemeltetne. A Market elvileg a világon mindenhol elérhető, de közel sem mindenhol ugyanaz a választéka. Nálunk (és még sok más európai országban) például hivatalosan nem lehet fizetős alkalmazásokhoz jutni. Egyszerűen nem jelennek meg a Marketen. Dühös felhasználók petíciókat és Facebook csoportokat indítanak a Google felé, jelezve, hogy ez itt egy piac, aminek tagjai fizetni szeretnének, de a Google csak hümmög és hónapok óta ígérget. Ez már másoknak is feltűnt és a fejlesztők sorra keresnek alternatív módszereket arra, hogy az alkalmazásaikat megvásárolhassák a felhasználók. Van, aki igenis saját webshopot üzemeltet, a szoftverbe ezzel kényszerűen mindenféle belső licenszelő modulokat építve és van olyan is, aki a szemfüles Market klónokkal szerződik le, akik nem sóhajtoznak annyit, hanem beszedik a pénzt és eladják a terméket annak, aki fizet nekik.

Látható, hogy a robbanásszerű fejlődés néhány dolgot elhanyagolt, másokat pedig erősen deformált az eddig megszokott folyamatokhoz képest. Őszintén remélem, hogy előbb-utóbb minden a helyére kerül majd. De tudjátok mi a legrosszabb az egészben? Hogy ez az "eszme" így, sokszor ígéret szinten még mindig több, mint bármelyik alternatívája. Aki ebbe bekerül, az már nem szabadul, mert nincs hova mennie. El sem tudom képzelni, hogy következő telefonnak egy Symbian-os Nokiát, vagy egy iPhone-t vegyek, a többiek említésre sem méltóak. A következő telefonom is Android lesz és várhatóan azzal kapcsolatban is meg fogok lepődni pár agyament hülyeségen. De nincs menekvés, mert más még ígérni sem tud ekkorát, nemhogy szállítani.

És ezért írtam az elején, amit írtam. Ha még nem vagy benne, légy vele nagyon óvatos! Ha benne vagy, akkor ezt már amúgy is tudod, vagy hamarosan rájössz magadtól is.