2008. július 19., szombat

Újra itthon


IMG_0490
Originally uploaded by BékiPeti

Hamar eltelt az idő, tegnap óta itthon is vagyunk. Az utolsó nap nagyon izgalmas volt. A táborvezetők rendeztek egy lovas akadályversenyt a résztvevők számára. Persze a haladók főleg arra hajtottak, hogy a lehető leggyorsabban teljesítsék a pályát, míg mi, kezdők már annak is örültünk, ha végigjutottunk rajta, hiszen az előző napokban szinte kizárólag futószáron, vagy vezetett lovon ültünk, itt meg már tényleg nekünk kellett irányítani őket.
Nagyon büszke lehetek magamra, mert a felnőtt-kezdő kategóriában én nyertem, no meg a mellettem álló Silver nevű paci. Kicsit lusti volt, általában kézzel kellett behúzni, de utána egész ügyesen végigmentünk és az eredmény alapján nem is voltunk olyan lassúak. Bár évente szinte csak egyszer kerülök ló közelébe és tavaly még kifejezetten úgy mentem a táborba, hogy nem is ülök lóra, csak Csongit pesztonkálom, de be kell vallanom, hogy amikor fent ülök, nagyon jól érzem magam.
Persze, versenyző már biztos nem leszek, de ha Csongi kicsit nagyobb lesz és találunk egy jó lovardát, ami neki is tetszik, ott talán én is lóra pattanok időnként. Addig pedig majd meglátjuk.

Az idei tábor képei a Flickr-en.

2008. július 16., szerda

Lovasok


IMG_9946
Originally uploaded by BékiPeti

Ma nem fotóztam, de legalább a tegnapi képeket lesz idő nézegetni.
Kicsit akadozik az internet elérés, ezért vagyok azzal is késésben. Az idő ma nagyon jó volt, én pedig túl vagyok életem első terep-lovaglásán. Ez még hagyján, de Csongi is! Kb. egy kilométert lovagolt egy vezetett pónin úgy, hogy fogni sem kellett. Annyira jól érzi magát, hogy nem is tudom, hogy fogunk neki ilyen élményeket szerezni odahaza. Sokat futkározik, labdázik, játszik a többi gyerekkel és persze az állatokkal. Számolni sem tudjuk az új szavakat, amiket folyamatosan kántál. Remélem, a hét végéig megtanul fejest is ugrani a medencébe. ;)


A többi Kabókás kép a flickr-en.

2008. július 14., hétfő

Pancsi


IMG_9870
Originally uploaded by BékiPeti

Szerencsére a medence fedett (illetve lefedhető), így rossz időben is lehet úszkálni. A lovaglás megvolt. Bent sajnos nem olyan jó, mint kint. Szegény paciknak egy 3 méter sugarú körben kellett futószárazniuk. Utálták ők is, az oktatók is és mi sem élveztük annyira. Remélhetőleg megjavul az idő és lesz alkalmunk kint is lovagolni.
Csongit kb. ötször öltöztettük át ma. Száraz zoknija a nap végére csak egy maradt. De ő nagyon jól érzi magát.


A többi Kabókás kép a flickr-en.

Ismét lovazunk


IMG_9831
Originally uploaded by BékiPeti

A tavalyi jól sikerült kabókapusztai nyaralást idén is megismételjük, valamivel kisebb létszámmal, de azonos helyszínen.
Az idő eddig elég változékony volt, emiatt a lovaglós részeket is át kellett szervezni, de amúgy remekül érezzük magunkat. Csongi töretlenül tanulja az új szavakat, kiéli a traktor és egyéb kerekes járművek által érzett fétisizmusát. Amikor ezeket a sorokat írom, akkor eredt el másodszorra az eső, pont a délutáni lovasoktatás előtt. Mi csak másfél óra múlva kezdjük, talán addigra eláll.
Igyekszem naponta írni és feltenni pár új képet is a Flickr albumba.

2008. július 8., kedd

Csongi beindult

No igen, nem csak a rúdtánc megy már ilyen jól, de a beszéd is.
Kb. egy hete egyik napról a másikra elkezdett egyre többet beszélni: minden nap 4-5 új szót mond ki. Elég sokat kontextusban használ és nem csak utánoz. Érdekes módon ige alig van köztük (inni). Főleg főnevek (apa, anya, kaja), illetve határozók (ide, oda, itt, ott, abba) mennek. Az igék helyett még a jól bevált babajeleket és hangutánzó szavakat használja és persze két szótagnál több nem nem jön ki belőle (porszí'). Viszont folyamatosan gyakorol és egész meglepő, hogy milyen szavakat kap el egy beszélgetésből, amit kihallgat.
Azzal már nem is dicsekszem külön, hogy az ágyon segítség nélkül bukfencezik előre és pankrátorokat megszégyenítő módon tud leg-drop-ot csinálni.

2008. július 7., hétfő

Elsewhere

Volt egy srác Amerikában, akinek egy videója (és azóta több is) vírusként terjedt el a neten abban az időben, amikor a videómegosztás és bloggolás még sehol sem volt - 2001-ben. Én is akkor ismertem meg őt, mint földönkívüli gumiembert Santa Annából. A neve David "Elsewhere" Bernal. Bár valóban felfoghatatlanul látványosak a mozdulatai, én mégis egy másik okból tisztelem őt nagyon. A vele készült beszélgetésekből még ma is sugárzik az alázat az iránt, amit művel és a szerénység, ahogy a képességeiről beszél. Ez a srác ma már felnőtt férfi, aki még mindig szívből és örömmel táncol, igyekszik folyamatosan fejlődni és másokat is arra bátorít, hogy amit szeretnek, azt gyakorolják folyamatosan. Még ma sem feltétlenül érti, hogy miért pont őt emelte ki a mainstream média a szubkultúrájából, de hálás érte, mert megadta neki a lehetőséget, hogy annak éljen, amit a legjobban szeret: a mozgásnak, a táncnak.
Bár nem találkoztunk és a nyilvános interjúi alapján nem lehet senkit sem igazán megismerni, őt könnyedén vállalnám példaképnek, mert olyan emberi értékeket képvisel, amiket én is igyekszem elsajátítani. Ez a bejegyzés legyen egyfajta tiszteletadás neki - innen, Magyarországról.

2008. július 2., szerda

TV néző póz


DSC00313
Originally uploaded by BékiPeti

Este fürdés után mindig van egy kis közös mesenézés. Imádja a BabyTV-t. Közös kedvencünk Draco, no meg Pitch és Potch.

Minta mókus


Old Pine
Originally uploaded by BékiPeti

Ne keresd, nincs mókus. :) Csak fa van. Az elmúlt hétvégét Zánkán töltöttük a cégem által szervezett családi- és sport napokon. A volt úttörőtábor jelenleg ifjúsági- és üdülőcentrumként működik.
Kiskoromban soha nem voltam itt, most meglepett milyen hatalmas területet foglal el. Saját füves focipályája, sportcsarnoka, strandja és vasútállomása van, valamint legalább két ebédlője és egy külön étterme. A szállások között van téliesített, szépen felújjított kollégiumi szoba, nyárias faház és a központi épületben mintha szállodai szobák is lennének. A terület nagyon szépen parkosított, fák és fű mindenütt, mégis autóval, bringával is könnyű közlekedni és parkolni is. Ez a fenyő a szállásunk mögött állt. Nem olyan nagy, mint amilyen öreg, de nekem tetszett.