2008. április 20., vasárnap

Tömegközlekedünk


Tömegközlekedünk
Originally uploaded by BékiPeti

Tegnap utazott Csongi először BKV járműveken.

Úgy volt, hogy az apa-baba nap keretein belül együtt átmegyünk anyámhoz a város másik felébe, amíg Bori bababörzézik egyedül és mivel kettőnknek csak egy kocsija, sőt csak egy jogsija van, így ez nagyszerű alkalom lett a tömegközlekedés kipróbálására.

Anyám sajnos kicsit gyengélkedik, így inkább mégsem mentünk át, de én akkor is akartam utazgatni egy kicsit, hogy megnézzük hogy bírja Csongi és hogy bírom én ezt az utazási módot.

Először úgy volt, hogy HÉV-ezünk egy-két megállót, majd gyalog hazatolom, de olyan jól bírta, hogy végül elmentünk HÉV-vel az Árpád-hídig, aztán kipróbáltuk a villamost és átmentünk a hídon. A metrót még nem vállaltam be, így gyalog visszamentünk a szigeti lejáróig és utána a hídon kapott szmog-adagot a Margit szigeti sétával ellensúlyoztam. Gyönyörű volt így a tavaszi eső után, illetve szemerkélő esőben.

Réti manóMargit szigetMargit sziget

A sziget túloldalán átszálltunk a Combinora és ezután hazaHÉV-eztünk. Büszke vagyok a srácra, mert nagyon jól bírta az egészet. Az utolsó három megállóban kezdett nyöszörögni, hogy most már elég a helyben ücsörgésből, de csak át kellett vennem az ölembe és nyugi volt. A városi emberekre már kevésbé vagyok büszke. Először ugyan kellemes meglepetés volt, hogy a HÉV-ről leszálló BKV-s biztonsági őrök segíteni akartak a gyerekkocsi felemelésében, de innentől már nem sok előzékenység járt nekünk.

Mondjuk komoly gond nem volt, mert a kocsinak nagy, rücskös és ezúttal vizes terepgumijai vannak, én pedig nem féltem használni őket. :) De alig merem elképzelni, hogy egy kismama hogyan tudja venni ezeket az akadályokat. Komoly edzés volt Csongit kocsistól fel-le cipelni az aluljárók lépcsőin, ráadásul sokszor az emberek sem álltak félre, hanem csak jöttek szembe - amíg feléjük nem lendítettem a kocsi kerekét. Pár lábra is rá kellett hajtanunk felszállás után, hogy elférjünk, de birka mód tűrték és álltak arrébb, tisztára, mint amikor a jószágot terelgeti az ember.

Mire hazaértünk, már Bori is otthon volt a rengeteg kacattal új szerzeménnyel, megebédeltünk és ment is aludni. Nehezen aludtel, talán a sok élmény felpörgette, de utána úgy kellett felébreszteni uzsonnaidőben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése