2009. február 9., hétfő

Papi para - folytatás

A hétvégén észrevettem, hogy az előző post-ban írt bunyó nem csak Masnira volt veszélyes, sőt. Szombaton épp a röpde mellett voltam, amikor azt vettem észre, hogy Szotyi a szokásos kolibrizését szokatlan helyen fejezte be és mintha nem tudná használni az egyik lábát. Benyúltam a röpdébe és simán engedte, hogy megfogjam, valószínűleg ő is megszeppent egy kicsit. Kivettem, nézegettem és akkor láttam, hogy a bal "térdén" van egy kis seb és a combja teljesen sötét volt, mintha belilult volna. Pár percig nézegettem, mozgattam a lábát, közben láthatóan visszabátorodott és egyre jobban fogott is a lábával.

Arra következtetek, hogy a bunyó közben, míg ő Masni nyakát szorongatta, az a lábát kaphatta el, ami a szorítástól bevérzett, a sötét szín pedig emiatt van. Azt nem tudom, hogy miért napokkal később mutatott tünetet és hogy miért csak pár percig volt bénácska a lába. Azóta nagyon figyelek rá és úgy tűnik, már jól tudja használni mindkét lábát. Remélem, hamarosan ki is világosodik a combja.

Tudvalevő, hogy az agapornis félék rendkívül agresszívek a betolakodókkal szemben, különösen párzási időszakban. De ezen kívül is előfordul náluk, hogy egy-egy nézeteltérés halállal, de gyakrabban végtag-, vagy ujjvesztéssel jár. Láttam én eddig is, hogy ebben van valami, de ennyire közel még soha nem éreztem a bajt.

Nem egyszerű a madarász élete, még ilyen ultra-hobbi szinten sem. :)

1 megjegyzés: