2010. március 2., kedd

Félig teli

...vagy félig üres? Biztosan mindenki ismer ilyen és ehhez hasonló pszichológiai játékokat, amelyek állítólag segítenek eldönteni az alany lelki beállítottságát. Állítólag, aki a fél pohár vízre azt mondja, félig üres, az pesszimista, aki pedig rávágja, hogy félig teli, az optimista alkat. Fekete-fehér, igen-nem. Ilyen egyszerű lenne a világ? Szerintem csak szempont kérdése.

Gyerekkoromból emlékszem arra, amikor először gondolkodtam el azon, hogy egy tál cseresznyét hogyan is érdemes felzabálni. Ha a szépeket a végére hagyom, akkor elméletileg egy idő után gyönyörű cseresznyéim maradnak, de a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mindig az aktuális legrondábbat kell választanom. Sokak szerint ezért érdemes a lehető legszebbet választani minden alkalommal, mert így mindig csupa szép (legalábbis a maradékhoz képest) cseresznyét vesznek ki a tálból. Fekete-fehér, igen-nem.

A hétvégén beszélgettem egy régi barátommal, aki - bár velem egyidős harmincas - még mindig nem érzi, hogy el kellene kezdenie gondoskodnia a jövőjéről. Látványosan csak a mának él, pénze annyi van, amennyit elkölt, gyerekre nem gondol és látszólag komoly kapcsolatot sem keres. A lényeg, hogy legyen lány a közelében, de persze egyik sem elég jó. Jót derültünk azon, mikor figyelmeztettem a tücsök és a hangya esetére, de valami nekem is szöget ütött a fejemben. Ez megint csak két véglet. Az egyik gyűjtöget, szorgoskodik, kikapcsolódásra, pihenésre nem is gondol, illetve "majd, ha megöregszem...", a másik pedig csak éli világát, de a nehéz időkben könnyen magára marad és akkor már késő lesz. Fekete-fehér.

Megegyeztünk abban, hogy az igazság a közhely szerint is valahol a két véglet között van. Élni kell az életet, de gondolni kell a jövőre is, illetve előrelátónak és dolgosnak kell lenni, de nem szabad csak a jövőre tenni a hangsúlyt, hisz a reggelit reggel, az ebédet délben, a vacsorát meg este kell megenni.

A tálból tehát nem a legszebb, vagy a legrondább cseresznyét kell kiválogatni, hanem ebből is, abból is egyet-egyet, így mindig ugyanolyan jó lesz a maradék cseresznyék minősége. Be kell vállalni a nehézségeket, de rendszeresen időt kell szakítani a lazításra, az élvezetekre is.

A pohár víz meg - legyen az fél, vagy egész pohár - arra való, hogy megigyák, nem arra, hogy méricskéljék.

2 megjegyzés:

  1. A pohár vizes kérdésre a válasz az, hogy túl nagy a pohár :)
    Amúgy kifejezetten jó, és gondolatébresztő írás!

    Üdv, Dávid

    VálaszTörlés
  2. Őszintén mondom, ez most nagyon tetszett :)
    Egyébként meg ha nem a legszebb cserkót eszed meg akkor - a mai világban - garantáltan jön valaki aki minden gátlás nélkül kiveszi a tányérkádból...
    Jó étvágyat :)

    VálaszTörlés