2009. január 9., péntek

Kiskalácsom


IMG_0868
A képet feltöltötte: BékiPeti


Hű, de rég nem írtam már! Most se fogok sokat. :)
Persze, hogy fotóztam karácsonykor, lesz majd ajándékbontogatós sorozat is, de mostanában kevesebbet ültem az asztali gép előtt. Addig is egy mézeskalács sütős.

Melóügyben még semmi, illetve annyi, hogy már elkezdtem külföldön nézelődni. Mit nézelődni, jelentkezni. Nagyon nem szívesen hagynám itt a családot és főleg a tanítványokat, de ami most itt folyik az nagyon gáz.
Tudom, hogy idehaza is szükség van a hozzám hasonló munkaerőre. Ezt tudják a munkáltatók is. Meló is van. De van mindenhol HR is, akinek meg felülről kiadták, hogy létszámstop van, meg para és kész. Senki nem tudja, mikor lesz vége, mikortól nem csak válogatnak, de vesznek is fel embereket. Mert a hirdetések továbbra is sorra jelennek meg, a pályázatok nyílnak, az interjúk folynak és jelentkező is akad. De ez csak alibizés, mert felvenni már nem tudnak, viszont a lendületből nem szabad kiesni. Jó mi?

Erről az őszi sztorim jut eszembe az egérvásárlásról. Ott volt az egér a pulton, én ott álltam pénzzel a kezemben. Nekik kellett a pénzem, nekem kellett az egér. Csak épp valaki szarul végezte a munkáját és az eladó egér nem volt raktárkészleten a számlázórendszerben, így hivatalosan nem értékesíthették. A dilettantizmus szakadéka a kereslet és kínálat között. Mindegy.

Mézeskalács-sütő sorozat a szokásos helyen.

2 megjegyzés:

  1. Nagyon gáz, hogy ennyire élettel nem összeegyeztethető lett ez az ország. Nem számít mennyit tanultál, mennyi gyakorlatod van, egy dolog számít hajlandó vagy-e minimálbérért dolgozni, ha nem akkor ...
    Nem tudom hány generációnyi idő kell ahhoz, hogy valami változzon itt, de gyanítom, hogy annyi nekem nincsen :(

    VálaszTörlés
  2. Elszomorít a bejegyzésed, de tökéletesen megértem!!! És nagyon drukkolok, hogy sikerüljön valami jó munka!!!!!!

    VálaszTörlés