2009. szeptember 1., kedd

Vissza az iskolapadba

Még augusztusban kapott el Bori, hogy márpedig nekem jelentkeznem kell a pótfelvételi időszakban valamilyen képzésre, ugyanis nagyszerű karrieremből eddig kimaradt a diplomaszerzés élménye. Az okok unalmasak, a lényeg:

Felvettek!!!

Most egyszerre örülök és aggódom. A képzés egy vidéki suliban lesz, levelező szakon. 2-3 hetente elvisz egy hétvégét, plusz a vizsgára készülés és persze maguk a vizsgák. A melóba most kezdek belerázódni, de legalábbis most nyílik ki a szemem, hogy mibe is keveredtem és látom, hogy itt elég gyakori a hétvégi túlmunka. Ez az év vége közeledtével csak sűrűsödik. Ezen kívül edzés is van, 1-2 havonta hétvégi kurzusokkal. És akkor a családra, a barátokra is illene időt szakítani.

Egyszer már jártam egyetemre, azt egy év után hagytam ott, elsősorban a munkahelyem nyomására. Pár évvel később elhatároztam, suliról lemondani meló miatt többet nem fogok. Könnyű volt mondani, nem számítottam rá, hogy újra hasonló helyzetbe kerülök - vagy még rosszabba. Most már van gyerek, nagyobb az anyagi felelősség is, ráadásul lassan 35 vagyok és ebben a korban már másképp fog az ember agya, mint huszonévesen. De akkor sem keresek kibúvókat. Bori megígérte, hogy ha kell, végigrugdal a hét féléven. Jó lenne, ha nem lenne rá szükség. Beiratkozás jövő kedden - hopp, egy nap szabi.

És egy másik szomorú áldozat: az első oktatási hétvége az, amelyik 19-ére esik. Pont egy kedves barát kerti rendezvénye lesz akkor. Nagyon sajnálom. :(

2 megjegyzés:

  1. Hogy a kakas csípje meg azt az oktatási hétvégét :( De mivel nem tud minden hétvége oktatási lenni, és különben is csekély matek tudásom szerint a Pécs-Bp távolság Bp-Pécs viszonylatban is ugyanannyi így aztán szívesen látunk benneteket bármikor amikor szabad hétvégétek és kedvetek van. Gyerek is van, játék is van, madár is van, meg bolond "felnőttek" is vannak :)
    A suli meg ennyi idősen sem olyan gáz. A pusztuló agysejtek helyét pótolja a szorgalom és a bizonyítási kényszer. Ha most elszalasztod később minden bizonnyal megbánnád, és eljön az a kor (elég gyorsan) mikor arra a megállapításra jutsz, hogy most már minek...

    VálaszTörlés
  2. Nagyon örülök neki, hogy, ha Bori unszolására is, de ismét belevágsz. Hajts rá, még most időben vagy! Meg tudod csinálni.
    Lehet, hogy az eddigi elfoglatságok mindegyikéből le kell csípni egy-egy kicsit, de Bori mindenben segítségedre lesz, és így a tanulásra koncentrálhatsz.

    VálaszTörlés