Nedves gyereknap

Hosszú hétvége. Már megint. No nem, mintha bánnám.

Tegnap IKEÁban voltunk pár apróság miatt, meg persze, hogy Csongit lefoglaljuk. Ott sok nézegetni és kipróbálnivaló van, no meg legalább három hely kifejezetten gyerekeknek.
Ebéd után elvittem a srácot és a sógorom lányát játszóházba. Jó rég voltunk már, de annál jobban élvezték mind a ketten.

Ma van hivatalosan gyereknap, de ilyen időt egy gyereknek sem kívánok. Néztük, hogy milyen programok vannak, amiben benne van a fedett hely- és persze egy két és féléves szórakozásának lehetősége, de alig akadt ilyesmi. Persze, ki gondolná, hogy május utolsó napján 12-13 fok lesz napközben? Egyszer már bejött, így ismét a Vasúttörténeti Parkot választottuk. Most nem bringás nap, hanem a Minimax és az FKF közös rendezvénye zajlott Angyalföldön. A múltkor valahogy több játék volt, ami Csonginak is használható. Most rengeteg ügyességi és logikai játék között egy árva ugrálót találtunk, de a tömeg miatt esélyünk sem volt. Persze a srác feltalálta magát, a park "alaptartozékának" számító vasútmodellek házában töltötte a legtöbb időt. A tervezői előtt le a kalappal, mivel láthatóan gondoltak az egészen picikre is. Két mozdonyt is elmaszkíroztak Thomasnak és Gordonnak, ezzel pedig boldogsággal töltötték meg ennek a srácnak a pici szívét.
Ennél jobban csak a tőlünk kapott Roary versenyautónak örült, mert a vonatoknál csak az autókat szereti jobban.

Az eső miatt kicsit hamarabb indultunk haza, de megígértük, hogy ebédre palacsintázóba megyünk. Ő persze elaludt már ebédelőtt és mivel kicsit köhécselős volt a héten, nem akartuk felébreszteni. Másfél órát aludt a kocsiban a zuhogó esőben. A palacsinta finom volt, bár ő csak levest evett, meg egy kis krumplit.

Mire hazaértünk Bori is teljesen leépült, így a délután további részét megint kettesben töltöttük. Pont, mint "régen". Reméljük, hogy holnapra összekapja magát, mert délutánra bejelentkeztünk a dédihez és ott Húsvétkor jártunk utoljára.

Készült pár kép is, de a pesztonkálás és az ápolás miatt nem jutott még idő átnézni őket.

Ja igen! Kitaláltam, hogy tovább szivatom  magam és mostantól van Tumblr és Twitter accountom is. Ha valaki nem tudná, előbbi egy miniblog, szinte csak képek, meg talált oldalak megosztására, a másik pedig egy mégkisebb, u.n. mikroblog napi többszöri apró-cseprő kétmondatos gondolatok megosztására. Akit érdekel, hogy mi is ez, kattintson a megfelelő helyekre. Nem ígérem, hogy tartósan fogom használni őket, de egy próbát megér és úgy látom, hogy még nem teregettem ki eléggé az életemet. :) Örülnék, ha mások is csatlakoznának, akkor nem érezném magam annyira egyedül.