Vége a tanévnek

Vagy mondhatnám úgy is: VAKÁCIÓ!, de ez engem egyelőre csak annyiban érint, hogy a suli, ahol az edzéseket tartom bezár szeptemberig. Ez persze nem igazán megkönnyebbülés, mivel egyrészt a tanév végén mindig van egy komolyabb rendezvényünk, aminek a szervezésében évek óta kiveszem a részemet és persze a tanítványaim egy része ilyenkor vizsgát is tesz, amire fel kell készíteni őket és magában a vizsgáztatásban is részt kell vennem. Annyit görnyedtem papírok fölött, a földön ülve szombat délután, hogy a derekam még most is sajog. :(

De úgy látszik, hogy ez nekem még mindig nem volt elég, mert rábeszéltem az asszonyt, hogy a vizsga másnapján rendezzünk kerti partit a tanítványok tiszteletére. Röviden: nagyon jól éreztem magam, de baromira elfáradtam. A héten már másodszorra fordult elő, hogy kilenc körül már azt sem tudtam, hogy fiú vagyok-e vagy lány, mert már édesen aludtam Csongi ágya előtt a földön (fekvő matracon). Áthívott, mert összegabalyodott a takarója és miután megigazítottam, megkérdezte "Itt maradsz egy kicsit?". Erre nem lehetett nemet mondani. Amúgy is nagyon apás volt egész nap, mert előtte három napig nem tudtam részt venni az esti rutinban a hétköznapi edzések és a kurzus miatt. Volt olyan, hogy Borinak nem volt hajlandó engedni, hogy átpelenkázza, nekem pedig egy mondatomba került és már mentünk is befelé. Aznap délelőtt még elvitt sétálni is. Nem tréfálok, ő ment elől és közben azzal dicsekedett, hogy "oda megy, ahova akar és Apa pedig elkíséri mindenhova". A bulin is jól viselkedett, egy hisztire sem emlékszem, köszönt is szépen mindenkinek és a kérdésekre is válaszolgatott, bár nagyon nem oldódott a felnőttekkel, inkább csak a többi gyerek után rohangált. Az egyetlen kivétel talán Laci volt, aki egy éve úgy megtanította labdát dobni, hogy most már 2-3 méterről egy és kétkézzel is el tud találni, kapkodni se nagyon kell, mert kézbe jön a laszti. Az elkapást szerintem jövőre meg is tanulja.

A madarak viszont meglepően reagáltak a csicsergő vendégekre: úgy viselkedtek, mint a kirakat-papagájok. Kicsit játszottak, aranyosan bújtak egymáshoz, senkit nem martak meg és a lényeg: csak egyet-egyet pittyentek néha, semmi hangicsálás. A tegnapi produkciójuk alapján mindenki törpéket akar magának. Hiába, így törnek világuralomra az agapornisok. :)